2011. november 29., kedd

Hortobágyi palacsinta Carmen módra


A mai recept apropóját egy hihetetlen gasztrokatarzis ihlette ki belőlem. Gyakorlatilag egy meghatározhatatlan íz- és formavilágú, a fizika törvényeinek ellentmondó, a bőrösödés alatt folyamatosan alakváltásban levő akármit voltam kénytelen elfogyasztani. Te jóóóó Isten!!!
Rágárdá!


Hozzávalók négy személyre:
-          csirke 1 db
-          zsír 8 dkg
-          vöröshagyma 10 dkg
-          zöldpaprika 15 dkg
-          paradicsom 10 dkg
-          fűszerpaprika
-         
-          tejföl 1,7 dl
-          tejszín 1 dl
A palacsintához:
-          liszt 12 dkg
-          tojás 1 db
-          tej 2 dl
-          víz 1 dl
-          só, cukor

Elkészítés menete:

Szóval. Pörköltalapot készítünk, de mivel az alapanyag magasabb víztartalmú, és gyenge rostozatú, így a hagyományos sertés illetve marhahúshoz viszonyítva a hőkezelés időtartama valamint a teljes felpuhulás jócskán leredukálódik. Úgynevezett együtemű párolást alkalmazunk. Fontos, mivel a kellő sűrűség és a mártás bevonó képessége ezen áll vagy bukik. Tehát nincs más dolgunk, minthogy az alap összetevőit lásd zsír, hagyma, fűszerpaprika (kevesebb, mint a klasszikus pörinél), paradicsom, zöldpaprika gondosan – a hús hozzáadása nélkül – mintegy 15-20 perc alatt többször zsírjára pirítva, gyakori folyadékpótlással puhítjuk. Csak ezt követően kerülhet rá a hús,a mit aztán megsózunk. Észre fogjuk venni, hogy a csirke mennyi levet enged. Továbbiakban már nem igényel vízrátöltést (májunk viszont annál inkább kéri a locsolgatást). Fedő alatt lassan készre pároljuk. A már puha melleket, combokat (hú, micsoda erotikus kép, mi?) az alapból kiemeljük, majd a csontok eltávolítása során finomra vagdaljuk (na ez a gusztustalan, kérem!). Véletlenül se daráljuk, bárki is olt minket ilyen hülyeséggel, ugyanis ez nem májkrém! Ha a leírtak szerint jártunk el, egy igen tartalmas levet kapunk, és a rosszul berögzült lisztes habarás alkalmazása helyett a tejföllel, tejszínnel való dúsítás is tökéletes állagot biztosít. Így az étel kalória tartalma is jelentősen lecsökken. A vagdalékra (micsoda szó...) annyi mártást merünk, hogy az laza, kenhető tölteléket adjon. Ezt félrehúzzuk a sparheltről* és lássunk hozzá a palacsintasütéshez. 

Na? 10-12 dkg liszthez 1 db tojást számolunk, hozzáadjuk a tejet, de csak annyit, hogy alig legyen hígabb, mint mikor galuskát készítünk. Sokkal könnyebb lesz így a masszát csomómentesre kevernünk. Végül sózzuk, és cukrot is adunk a vízzel tejszínsűrűségűre húzatott tésztához. Forró serpenyőben, kevés zsíron kisütjük. Ügyeljünk arra, hogy nem szabad túlsütni, és a macska se sündörögjön a környéken, mert könnyedén megkaparinthatja a félig már kész ebédünket. Túlsütés által ugyanis könnyen kiszárad és a töltésnél ez bosszantó problémát okoz (kirepedhet, mint Annácska). A palacsintákat kiterítjük, és a tölteléket egyenletes vastagságban a felénk közelebb eső részen eloszlatjuk. Széleit felhajtjuk, majd óvatosan felgöngyöljük. Tekercseinket az időközben átszűrt, és a tejszín hozzáadásával gazdagított paprikás mártással, valamint tejföllel és paprika színnel meglocsolva tálaljuk.

Sparhelt: főnév, térben elhelyezkedő mértani alakzat. Extrém körülmények között a hőmérséklet brutális határait súrolva, bőrnyesedékek, vagdalékok, töltelékek, belsőségek, szőrök tökéletes elszenesítésére, pirítására, kozmálására, abálására szolgáló, korát jócskán megelőző, magas szintű mérnöki és műszaki termék. Puritán háztartások kiemelten központi szerepét tölti be. Rendszeres karbantartását salaktalanító kalapáccsal végezzük.

Avanti…

Baráti üdvözlettel kíván jó rottyantást Szonnya asszony!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése